Szalontai Csaba: Szeged születése

szalontai1879. március 12-én a Tisza elpusztította Szegedet. Ez a dátum választóvonal lett a település életében, hiszen a tragikus eseményt követő újjáépítés a város második életének kezdetét is jelentette. A folyamat jól ismert, de vajon mit tudunk az elpusztult ősi város születésének körülményeiről? 

A kötet egy új aspektusát mutatja be a város kialakulásának, amelynek egyik főszereplője maga a Tisza. A komplex, sok tudományterület bevonásával elkészített környezettörténeti rekonstrukció és tájértékelés segítségével érthetővé válik Szeged kialakulása és története. 

Magyarázatot kapunk arra, hogy miért volt lakatlan a mai Szeged területe évezredeken keresztül. Az itt megtelepedő népek miért nem a mai Belvárosból, hanem a várost körülölelő összefüggő és jórészt áthatolhatatlan vízrendszer mellől tartották ellenőrzésük alatt a Tisza–Maros torkolatát, az Alföld egyik legfontosabb stratégiai helyét, ahol az ősi hadi és kereskedelmi utak találkoztak.

Megtudjuk azt is, hogy a magas árvízi kockázat ellenére miként vált igen hamar Buda és Fehérvár mellett a középkori Magyar Királyság harmadik legfontosabb városává, és azt is, miért volt törvényszerű, hogy rendszeresen elöntötte a várost a Tisza.

Az árvizek miatti több évszázados küzdelem 1879-ben egyszer és mindenkorra lezárult, az ősi Szegedet örökre eltörölte az árhullám. Az utolsó pusztítás azonban születés és újjászületés is volt egyben, Szeged második életének születésnapja. Az új város felépítése, a modern, korszerű szerkezetű, igazi európai város megszületése legalább akkora teljesítménynek számít, mint az ősi Szeged megalapítása és évszázadokon át történő folyamatos megtartása.