KOSÁR ( 0 )

Radnóti Klára – Bertók Krisztina (szerk.)
Az ismeretlen Görgei. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2019. január 15. – június 23.

Ára: 7500 forint

Darab:

ISBN: 978-615-5978-06-7
Kiadás helye: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 442
Kötészet típusa: keménytábla, cérnafűzött

Görgei Artúr a magyar történelem egyik legvitatottabb alakja, az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc méltánytalanul háttérbe szorított, igaztalanul megvádolt hadvezére, akinek személye, sorsa nem választható el 1848 emlékezetétől, a magyar függetlenség kérdésétől, nemzeti identitásunk meghatározó elemeitől. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása úgy mutatja be a tábornokot, hogy történeti relikviákkal, dokumentumokkal teljes pályafutását, azaz családját, neveltetését, katonai és vegyészeti tanulmányait, majd a szabadságharcot követő küzdelmes 67 évét is végigköveti. Nagy figyelmet fordít Görgei megítélésére, mind életében, mind halálát követően – egészen napjainkig.

A József nádor termekben álló kiállítással először teszünk kísérletet arra, hogy Görgei Artúr valós alakját, megítélését, s annak változásait a történeti kiállítás eszközeivel mutassuk be. Célunk egy szabatos és markáns Görgei-kép megrajzolása, a közönség megismertetése a legutóbbi évek kutatási eredményeivel, a történettudomány mai állásfoglalásával, hogy a tábornok rágalmakkal, téveszmékkel körbefont emlékét tisztázzuk, s a közemlékezetben, a közbeszédben élő képét is közelebb vigyük a kutatók, történészek és hadtörténészek álláspontjához.

A most megjelent katalógus nem csupán a tárlaton kiállított tárgyak, dokumentumok képét, leírását tartalmazza a kiállítást értelmező, a látogatót a kiállításban vezető szövegekkel együtt, hanem tanulmánykötet is egyben. Hermann Róbert Görgei Artúr életútját ismertető tanulmánya nyitja a sort, ez után olvashatunk a kevéssé ismert vegyészi pályafutásról Riedel Miklós tollából. A Görgei-ikonográfia kérdéseit a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze, Vajda László taglalja, Görgei fényképeiről Lengyel Beatrix ír összefoglalóan. Mindezek után az irodalomban, a filmművészetben megfogalmazott Görgei-kép következik részletesen, hiszen a kiállítás műfajából következően a tárlatban ezt az aspektust nem lehetett jelentőségének megfelelően kibontani. Így Szilágyi Márton a 19. szá-zad második felének irodalmát, Zimonyi Zoltán az ezt követő korszakot veszi górcső alá, a filmművészetben megjelenő Görgei-képet Deák-Sárosi László elemzi.